   
| 2008.01.01. 01:52:30 | | Feladó: Gitta |  | Szia Tesókám! Siettem, hogy én legyek az elsõ aki ír a vendégkönyvedbe. Boldog 2008-at.
Hugid |
|
| 2007.12.29. 09:59:46 | | Feladó: Gitta | | Szia Ágicám! Olyan kótygos vagyok, hogy még! Az éjszakázás után kell egy napot aludjak hogy magamhoz térjek. Azt hiszem döntök még magamba kv-t  Hátha észhez térek. De nem tudom, ez amolyan oldalra húzós kábaság. Aminek nem örülök. Ma megyek a lista talira délután, addigra észhez kell térnem. Na mit szósz!? szomorúfüz-t is átcsaltam az AMF-rõl a barátokra  És lehet még csaj kön majd, de õ máshonnét Remélem jó vagy. Én még mindig betegen. Nem tudok kilábalni, ráadásul a fiam is megint beteg...mikor lesz ennek vége!  Már nagyon únom.
Tegnap egy csomót dolgoztam a blogomon, két részt feltettem, na persze fordítva  az utolsó részt elõbb, egyel..és amiket feltettem azokat átírtam, és azt is feltettem. Igy most a Kétbalkéz sorozat befejezõdött. Most elköszönöm, vigyázz magadra...
puszillak! Gitta |
|
| 2007.12.27. 17:16:15 | | Feladó: Ági | | | Köszönöm, drága Icukám, neked is!!! Nagyon sajnálom!!!!!! Millió puszi sok szeretettel: Ági |
|
| 2007.12.27. 06:29:47 | | Feladó: Helen Bereg | | | Szépséges karácsony utáni reggelt! Az én férjemet sem érdekli a mûvészi vénám. A gyerekeim pedig a gyerekverseket, meséket szeretik csak. Legyen csodálatos a napod! Ja és boldog is. Ica |
|
| 2007.12.26. 15:08:37 | | Feladó: Ági | | Köszönöm leveled, nagyon örülök neki!! Csodás lehet fiad alkotása!! sajnálom, hogy holnap már melózol.
itt még holnap is áll a bál, aztán még idén apa itthon van. de mindig várom leveledet!!!!! Millió puszi: Ági |
|
| 2007.12.26. 14:00:34 | | Feladó: Gitta | | Édes Tesókám!
Tulajdonk ppen, irígylem, hogy a férjed értékeli irodalmi munkásságodat. De igazad van. Mi kellhet még!? A gyerekek nem tudják értékelni. Ne gondold ám, hogy az enyémek elfogadnának ajándékba egyet..ÁÁÁ! Mondtam a lányomnak, mert nem tudtam mit kitalálni neki, hogy mit kapjon, hogy tudnék neki mit adni, de valószínüleg nem örülne neki. Azonnal tudta mire gondolok, és fancsari képet vágott hozzá. A fiam azért más egy hangyányit. Kitettem a cd-ket a dobozból és találtam két sérült tokosat. Kérdeztem a gyereket, nem kellene-e neki, hiszen így nem tudom eladni sem. Elõször meglepõdött aztán csak eltette. Gondolom nála azért az is közrejátszik, hogy a kis barátja vett tõlem egy könyvet, és állítólag tetszik neki. Na meg ugye a fiamban is vannak ilyen hangyák...Így õ elfogadta. Szerintem meg is hallgatja majd, csak stikában, mert zavarja, ohgy az anyukája mûvésznõ. De majd megszokja. Képzeld, kaptunk tõle közösen a férjemmel egy csodás ajándékot. Tudod Õ fotózik is. Elment lefotózta a Lánc-Hidat, az oroszlánnal. Nappal, és éjszaka. A két fotót egymás mellé montírozta, és elment fénymásolóhoz, ahol egy A/2-es képet csináltak belõle. Szépen bekeretezte, és ezt kaptuk tõle. Hihetetlen gyönyörû, igazi mûvészi alkotás. Majd lefotózom, és mailban elküldöm neked. Olyan büszke vagyok rá, hogy benne van egy kis becsvágy is...Igaz, lehet neki zûrösebb lesz az élete, mert magamról tudom, érzékenyebbek vagyunk...de Õ élni fogja az életét, nem csak lélegezni. Ezzel nem azt mondom, hogy a lánytól nem kaptam olyan ajándékot aminek örültem, de míg Õ ugye pénzért vette, addig a fiam csinálta.
Most megyek körbenézek még egy kicsit a neten, aztán lehet írok, mert álmodtam valami különlegeset, hátha a hangulatból ami még megmaradt, sikerül valamit kihoznom.
Ölell ek! Gitta |
|
|