A KÖRÖS ALJÁN
Szomorúfűz hajtotta ránk fejét,
ültünk a Körös partján ketten.
Szemüvegeden megcsillant a fény,
és beszélgettünk az életen.
Víz fölé hajolva tükröződött
szemedben a boldog szeretet,
a kavicsainktól örvénylődött
messze a folyóban üzenet:
szájad szélén a derű csillogott,
arcodon az örök szerelem.
Fogam között e mondat bukdácsolt:
neked adom egész életem.