KEZDŐ LÉPÉS
Bodros bárányfelhők bágyadtan
ballagnak, hűvös fűágyamban
bámulva csendes sétájukat,
bizony agyamon nincsen lakat.
Billeg a libikóka benne,
bárcsak a rossz emlék elmenne,
bennem csak a szépség maradna,
bizakodva néznék a napba.
Bennem borongós békétlenség,
jönnek kesernyés mondatok még,
könnyek csorognak mosdatlanul
hagyott maszatfoltos arcomról.
Bízom hogy innen ha felkelek,
a szomorú gondok elmennek,
elindulok dolgom végezni,
tanulom a bajt helyretenni