A Videoton TVC után következő számítógépem egy 80286 AT PC volt. Ehhez sem egyszerűen jutottam hozzá. Akkoriban a munkahelyeken szokás volt, hogy a kiselejtezett dolgokat, legyen az bármi, börze keretében a dolgozók megvásárolhatták. Előtte mindenki megnézhette, mire lehet licitálni. Az egyik alkalommal számítógép alkatrészek is voltak selejtezve. Ami nekem megtetszett, egy alaplap és egy merevlemezes meghajtó volt. Megtudakoltam, mi a baja az alkatrészeknek és elmondták, az alaplapnak minden bekapcsoláskor be kell állítani a biosát, mert minden beállítást elfelejt, a vinyónak meg van egy csomó hibás szektora. Mást nemigen érdekeltek ezek az alkatrészek, így sikerült fillérekért megvásárolni. A rendszerváltás után kezdtek megjelenni a számítógép alkatrészeket forgalmazó üzletek és így hozzá lehetett jutni a többi alkatrészhez. Persze ez így sem volt olcsó, de akkoriban ezek a maszek boltok saját költségükre adtak hitelt, így meg tudtam vásárolni a többi alkatrészt, házat, tápegységet, kártyákat részletre. Az alaplap javítása annyiból állt, hogy a lítium elemet ki kellett bányászni a kifolyt elektrolit alól és az új elemet be kellett forrasztani és szépen meg kellett takarítani. Az alábbi képen ez az alaplap látható, ma is kifogástalanul működik. A merevlemezt meg a Norton Disk doktor javította meg, lefoglalta a hibás szektorokat, így a 40 megabyte-ból 30 használható maradt. Ez akkoriban szinte felhasználhatatlanul sok tárhely volt.
1. ábra AT 80286 alaplap
Az alaplapon baloldalon fent található a billentyűzet DIN csatlakozója, alatta a kék színű alkatrész a lítium elem, erre lett cserélve a régi elem. Alatta a bővítő ISA slotok. A lap felső részén a fehér színű csatlakozó a táp csatlakozó, középen a piros színű kis kapcsolósor érdekes célokat szolgált. Az 1-es kapcsolóval lehetett beállítani, hogy monochrom vagy színes monitor van csatlakoztatva a géphez. a másik három kapcsolóval lehetett a RAM konfigurációt beállítani. A jobb alsó sarokban látható 4x9 RAM IC adta az alap 1 megabyte memóriát, ezt lehetett kibővíteni maximum 4 megabyte-ra és a kapcsolókkal lehetett beállítani, hogy a 640 kbyte DOS memória mellett mennyi az Extended memória. Erről jut eszembe Bill Gates elhíresült mondata: 640 kbyte mindenkinek elég kell legyen. A RAM IC-k 256k*1 bitesek, 8 adat és egy paritás bit. A RAM-ok fölött van a két BIOS eprom. Középen a barna foglalatban a 80286 processzor, alatta az üres foglalatba külön kellett vásárolni és berakni a 80287 matematikai kooprocesszort. Bizony, ilyen furfangok voltak abban az időben. Ma már szinte hihetetlennek tűnik. Persze akkoriban kevés program használta ki igazán a matematikai processzort. Ami esetleg feltűnhetett, hogy az alaplap idétlen, vagyis nincs rajta IDE és floppy csatlakozó. Igen, ezeknek az egységeknek volt saját, külön bejáratú illesztőkártyája, ilyen, mint a következő képen. Érdekesség, hogy az alaplappal együtt megkaptam az alaplap kézikönyvet is.
2. ábra Az alaplap kézikönyve
3. ábra Multi I/O kártya
Ezt a kártyát külön kellett megvásárolni és az egyik bővítő slotba dugni. Egy kártya két floppyt és két merevlemezt tudott kezelni. Ezen kívül az ASYN csatlakozókon keresztül két soros port, egy game port és egy printer port volt a kártyán. Az alábbi képeken a mellékelt használati utasítás látható.
4. ábra A kártya kezelési utasítása
5. ábra Hercules kártya
Monitorra nem futotta a költségvetés, de szerencsémre egy ismerőstől tudtam kölcsönkérni Hercules monitort. Aki még emlékszik rá, az tudja, ez egy nagy felbontású monochrom monitor volt, amit kaptam az fehér színű. Ehhez kellett a Hercules kártya, ami a monitor csatlakozó mellett szintén tartalmazott egy nyomtató portot.
6. ábra VGA kártya
Majd amikor kifizettem a gép részleteit, utána vásároltam, szintén részletre, egy monchrom 256 árnyalatú vga monitort, ehhez persze szintén kellett egy vga kártya.
7. ábra Tápegység
Később divat lett a fekvő házak helyett toronyba pakolni a gépet. Ekkor bontóban sikerült venni egy szerver házat, ebben volt a fenti ábrán látható tápegység. Azért került ide, mert a maga korában ez volt az első olyan tápegység, amelyikben szabályzott fordulatszámú hűtőventilátor volt. A hűtőbordára szerelt nyákról a hűtőbordának támaszkodó zöld színű alkatrész a termisztor, ez figyelte a borda hőmérsékletét és a feszültség változtatásával szabályozta a ventilátor fordulatszámát. Annyira nem volt megszokott dolog ez akkoriban, hogy első bekapcsoláskor azt hittem, hibás a ventilátor. Ugyanis az alaplap nem terhelte nagyon a tápot, ezért a bekapcsolás után úgy 20-30 másodperc múlva indult csak a ventilátor. A tápegység ma is kifogástalanul működik.