Első számítógépem egy Videoton TV Computer volt. Kapcsolatom a számítógépekkel érdekesen indult. Korábbi hobbim az elektronika volt, abból is elsősorban a 80-as években egyre jobban terjedő digitális kapcsolások. A Rádiótechnika című folyóiratban indult egy egész éves cikksorozat, építsünk számítógépet címmel. Szerencsére végigvártam a cikksorozat végét, így derült ki, hogy ezen a területen kevés az elektronikai tudás, programozni is tudni kell. Mondanom sem kell, hogy a program nekem "kínai" volt, főleg, hogy gépi kódban kellett programozni. Ez abban az időben úgy nézett ki, hogy az assemblyutasítások ugyan le voltak írva, de a gépbe 0 - 255 terjedő számok sorozatát kellett bevinni.
Ekkor kezdtem el ismerkedni a programozással. Kezdésnek persze jött a Basic,majd az assembly. Írtam programokat a saját munkám könnyítéséhez, oktató és nyilvántartó programokat. Munkahelyem Commodore 64 gépet kaptam és erre készültek a programok. Később kaptam C64-re Oxford Pascal fordítót és így tovább bővült a megismert nyelvek száma. Érdekeltek a programnyelvek, volt köztük olyan egzotikus nyelv is, aminek nagy jövőt jósoltak, végül nem lett belőle semmi, ilyen volt például a Forth.
Amikor a Videoton kiárusította a számítógép készletét, ha jól emlékszem megszűnt a gyártása, ekkor sikerült vásárolni egy TVC 64k+ gépet. Nagyjából fél havi keresetemnek felelt meg az ára. A fényképen nem ez a gép látható, mert azt a gépet eladtam és később sikerült egy hibás TVC 32k gépet vennem, ezt megjavítottam és kissé átalakítottam. Ez a gép látható a képen, ma is megvan és működik.
1. ábra TVC 32k számítógép
2. ábra A számítógép típus és gyári száma
Számomra ennek a gépnek az volt az előnye, amit mások hátránynak neveznek. Alig lehetett hozzá programot kapni. Tulajdonképpen úgy működött a dolog, hogy ha szükségem volt valamilyen programra, azt megírtam magamnak. Persze ez így enyhe túlzás, mert egy olyan közösség állt a TVC mögött, akik segítették egymást. Akit érdekel, szívesen figyelmébe ajánlom a szerintem legteljesebb TVC-vel foglalkozó oldalt. Engem Csúri Misi barátom beszélt rá a TVC-re és nem is bántam meg. Ma már szinte hihetetlen, hogy akkor a számítógép mellé teljes dokumentációt is adtak. Volt TVC hardver könyv, ahol a gép működése részletesen le volt írva és adtak még 30 lapból álló teljes kapcsolási rajzot is. Elektronikával foglalkozó embereknek valódi kincsesbánya volt ez a gép. Ahogy a képen is látható, minden áramkör kommersz TTL integrált áramkörökből lett kiépítve. Ez így teljesen más, mint egyetlen IC-be integrálva, ahogy pl. a ZX Spectrum-ba látható. Azért említem a Spectrumot, mert az szintén Z80 processzorral működött és a működéshez hasonló megoldásokat alkalmaztak. Ott a ROM, a RAM és a video áramkörök kivételével minden egyetlen IC-be lett integrálva.
3. ábra TVC alaplap alkatrész oldal
A programozáshoz hatalmas segítséget jelentett, hogy a gép mellé adták a BASIC ROM teljes doksiját, assembly listát és részletes magyarázatot. Akkoriban, ha az ember gyors és kis méretű programot szeretett volna írni, nem kerülhette ki az assembly programozást. Ennek során amit csak lehetett, ROM hívásokkal oldottunk meg, tulajdonképpen hasonló volt ez a windowsos programok API hívásához. Persze figyelni kellett a memória lapozásokat és általában a megszakítás rutin hívását kellett eltéríteni, majd ügyelni, hogy ugyanoda kerüljön vissza a vezérlés a rutin lefutása után. Nem tudom ma mit szólna ehhez egy vírusirtó, illetve tudom, folyamatosan szirénázna.
4. ábra TVC bővítő (expansion) slot és cartridge csatlakozó
A TVC legjobb tulajdonsága a bővíthetősége volt. Ekkoriban a számítógépek általában nem rendelkeztek közvetlen hozzáféréssel a rendszerhez. Volt ugyan valamilyen csatoló, de ez kimerült a program kazetták csatlakoztatásában. Itt feltétlenül meg kell említenem a TVC-s közösséget. Egy rendkívül segítőkész, önfeláldozó közösség volt, hiszen a 80-as évek végén és a 90-es évek elején még az Internet nem volt elérhető, a levelezőlisták leveleit is a postás hozta. Nem is beszélve arról, hogy a saját készítésű TVC újság sokszorosítása sem volt olyan egyszerű, mint ma. A fénymásoló ritkaságszámba ment, ha meg stencilezni akart valaki, az már önmagában gyanús volt. Ez talán megérne egy külön cikket.
Mivel a TVC forgalmazása hivatalosan megszűnt, ennek a közösségnek segítségével sikerült beszerezni olyan kiegészítőket, mint a VT DOS cartridge és a duál floppy egység. Ez idő tájt már lehetett találkozni IBM XT és AT számítógépekkel. Azonban az áruk vetekedett egy gépkocsi árával, így az átlag ember csak a nyálát csorgathatta utánuk. Ezért is volt komoly dolog, hogy a VT DOS szinte megegyezett az MS DOS 3.0 verzióval, így aki a TVC-t tudta DOS parancsokkal használni, az tulajdonképpen a PC-vel is tudott dolgozni. Ettől egy átlag munkahelyen valódi pc-gurunak számított az ember. A másik csodás tulajdonsága a TVC-nek, hogy a floppy lemezeket, ha 360 kbyte-ra volt formázva, akkor a PC tudta olvasni. A floppy-t az expansion slotra csatlakoztatott illesztőkártyával lehetett használni. Kettős meghajtóval forgalmazták, 5,25" lemezekkel dolgozott, ezeket a lemezeket lehetett PC kompatibilis 360 kbyte, vagy TVC és Enterprise formátum szerint 720 kbyte-ra formázni. VT DOS alatt lehetett használni Z80 Assembler fordítót, vagy Turbo Pascal-t. A Turbo Pascal forrás szinten kompatibilis volt az IBM PC-n futó Turbo Pascal fordítóval. Csak néhány kisebb eltérés volt a két rendszer között, ezek is elsősorban a megjelenítéssel (BGI interface) kapcsolatban. Ez a megoldás akár ma is megállná a helyét, hiszen a multi platformos rendszerek még ma sem teljesen problémamentesek.
A TVC-nek köszönhetem, hogy munkahelyemen a napi munkák segítésére célprogramokat tudtam írni, illetve a számítógépet hatékonyan tudtam használni. Ekkoriban már a munkahelyemen is IBM PC-t használtunk. Ezek a programok Pascal nyelven készültek és a különböző nyilvántartások és statisztikák készítését segítették. Otthoni használatra az egyik legérdekesebb programom egy totózást segítő pascal program volt. Értékelte a csapatok eddigi teljesítményét, egymás elleni eredményeit és egyéb, a Sportfogadásban elérhető statisztikákat és ez alapján adott tippet, ezen kívül 20 oszlopig választható variációt készített. Jó kis játék volt, de sajnos csak annyira volt sikeres a totózásban, mint én. Vagyis, ha jött a papírforma, akár 10-11 találatot is adott, de sajnos ezzel legfeljebb a befizetett pénz jött vissza.
6. ábra Eredeti EPROM modulok
A TVC fejlesztésének egyik hibája volt, hogy a 64k+ TVC Basic V2.2 nem volt teljesen kompatibilis a korábbi, TVC Basic V1.2 verziókkal. Ebből következett, hogy a ROM címek sem egyeztek, ezért a régebbi verzióra készült programok nem futottak a 64k+-os gépen. Csúri Misi említette, hogy olvasott olyan megoldásról, hogy az EPROM cseréjével meg lehet csinálni, hogy mindkét basic verzió elérhető legyen egy gépen és egy kapcsolóval átkapcsolható legyen. A korábban említett oldalon megtalálható az eredeti cikk, de akkor ezt mi nem tudtuk elérni, így maradt az agyalás. A probléma adott volt, ki kell olvasni mindkét ROM-ot és egy dupla méretű EPROM-ba be kell égetni. Azonban a ROM kiolvasása nem egyszerű, mert alaphelyzetben ez a memóriaterület nincs belapozva. Adott volt nekem a feladat. Nekem volt 64k+ gépem, Misinek meg régebbi 64k. Készítettem egy gépi kódú programot, ami ki tudta olvasni a ROM tartalmat és kiírta kazettára. Azonban ez csak a munka kisebb része volt. Az eredeti 8 kbyte-os EPROM helyett 16 kbyte-os EPROM-ba kellett beégetni a Basic tartalmat, mégpedig úgy, hogy az alsó 8 kbyte a V1.2 a felső 8 kbyte a V2.2 verziót tartalmazza. A kapcsolóval pedig az EPROM kihajtott lábának H vagy L szintre állításával lehetett az alsó vagy felső 8 kbyte-ot kapcsolni. Én a biztonság kedvéért a kapcsoló prellmentesítésére egy 7400 IC-t kötöttem a kapcsolóra és erről kapcsoltam az EPROM-okat. Akkoriban EPROM égetéssel kevesen foglalkoztak és aki vállalta, az is nagyon drága volt. Ezért egyszerűbb és olcsóbb volt készíteni egy EPROM égetőt. Erről a cikk végén részletesebben írok. Végül is sikerült és mindkettőnknek átalakítottuk a gépét.
7. ábra RAM modulok
Miután eladtam a TVC 64k+ gépemet az összes kiegészítővel és a programokkal együtt, ajánlottak egy működésképtelen TVC 32k gépet. Már akkor volt egy kis nosztalgiám a TVC után, ezért pár száz forintért megvettem a gépet. Mint kiderült, csak a szokványos hibája volt a gépnek, tápegység hiba és egy olyan hiba, ami egy kissé kókány megoldás volt, ez pedig a RESET gomb.
8. ábra A RESET "gomb"
A gép alsó műanyag háza fel volt hasítva és a műanyag nyelv megnyomásával egy fém lemez zárta össze az ónozott vezetősávot. Ha más csinálja, azt mondom: szegény agyhalott. Na mindegy, szóval a lemez el volt deformálódva és állandóan resetelte a procit. Ezen kívül a tápegysége is betegeskedett, de sikerült megjavítanom. A fenti képen látszik, hogy a RAM IC-k elütnek a környezetüktől. Történt, hogy kidobtak egy Commodore 64 számítógépet, mert elfüstölt a processzora. Ebből kitermeltem a használható dolgokat, többek közt a RAM IC-ket. Ezekkel felturbóztam a TVC-t, így lett a 32K gépből 64k. Mivel megvolt a hardver leírás és a kapcsolási rajzok, így megtaláltam, hol kell átvágni a fóliát és hol kell átkötni, így a processzor szépen látta a teljes memóriát.
A silány minőségű műanyag burkolat egyébként is kritikus pontja volt ennek az egyébként nagyszerű gépnek. Az áramköri lap tartós használat mellett melegedett és amint látszik, hűtésről nem gondoskodtak. A keletkezett hőtől a burkolat alja felpúposodott és hajlamos volt az alaplapot megfeszíteni, ami működési zavarokat okozott.
9. ábra Tápegység
A tápegység, tapasztalatom szerint, a TVC másik kritikus pontja volt. A fenti képen látható tápegységet is javítani kellett, és a három ledet már én építettem be, az eredeti tápegységben nem volt led. Az újonnan vásárolt 64k+ gépnek is tápegység hibája volt. Erről van egy sztorim. Hozzávetőleg egy hónapja használtam az új gépet, amikor fura dolgot tapasztaltam. A monitoron, illetve a televízión megjelenő kép széle időnként fűrészfog szerűen összetört. Időszakosan jelentkezett a hiba. Ekkor levittem a legközelebbi Novotrade szervizbe, ahol természetesen nem jelentkezett azonnal a hiba, de hosszas rábeszélés után elvállalták a javítást. Néhány nap múltával visszamentem és ekkor közölték, hogy a hiba náluk sohasem jelentkezett, egyébként is a Videotonnal megszűnt a garanciális szerződésük, hozzájuk többet ne is vigyem a gépet, mert nem vállalják. Végül adtak egy jótanácsot, ha kimentem, az épület mellett van egy kuka, oda dobjam be a TVC-t.
10. ábra Tápegység adatlapja
Végül úgy határoztam, mivel sem javíttatni nem tudom, és még egy nyomorult oszcilloszkópom sincs, járatom amíg a hiba véglegesen be nem áll. No ez meg is történt, se kép, se hang. Ezután már elkezdtem méregetni. A baj oka azonnal meg is lett, nem volt tápfeszültség. Szerencsére, ahogy a képen látszik, a tápegység a Videoton televíziók kapcsolóüzemi tápegységének átalakított változata, ezért alkatrészt is lehetett hozzá beszerezni. Egy ismerősöm segítségével, akinek volt szkópja, megtaláltuk a hibát, a TDA 1060 IC 8-as lábára kötött kondenzátor volt zárlatos. A filléres alkatrész cseréje után a hosszú ideig tökéletesen működött.
11. ábra Tápegység áramköri lap, alkatrész oldal
Ahogy korábban említettem, készítettem a TVC-hez EPROM égetőt. Az égetőhöz a szalagkábelen keresztül csatlakozott a csatolókártya, ami 8255 párhuzamos periféria illesztő IC-t és buffer IC-ket tartalmazott. A Mikrovilág című folyóiratban megjelent Tombor Márton Eprom égető TVC-hez című cikke, először ezt akartam megépíteni, de sajnos valami hiba lehetett a leírásban, mert nálam nem akart rendesen működni, Vettem egy nagy levegőt és elhatároztam, építek saját égetőt. Ehhez alapnak jó volt a korábban említett cikk és áttanulmányoztam a Rádiotechnika-ban megjelent Eprom égető C16 számítógépre cikksorozatot. Végül a két cikk alapján és a Madarász László uP hobby című könyve, amiben részletesen megtalálható a 8255A leírása, végül is elkészült az égető. Ezután jött az újabb nagy falat, kellett szoftver is a vas alá. Ha lett volna Internet, könnyű dolgom lett volna. Így azonban maradt a könyvtár (műszaki) és a korábban évfolyamok szerint megőrzött Rádiotechnika, aminek egyes számaiban mellékletként jelentek meg EPROM adatlapok.
12. ábra Saját készítésű EPROM égető
Ezekből sikerült kigyűjteni a szükséges adatokat. Az elkészült égetővel 2716-tól 27256-ig terjedő EPROM-okat lehetett égetni. Az égető programja assemblerben készült, és menüvel, kazettás beolvasó modullal együtt összesen 1900 byte hosszú volt. Ezzel sikerült két TVC-t átalakítani kettős op.rendszerűre.
13. ábra EPROM égető áramköri lap, alkatrész oldal
Később, hogy az elektronika hobbim is ki legyen elégítve, készítettem egy 8*16 ledből álló fényújságot, ami egy EPROM tartalmát írta ki. Ehhez kellett írni grafikus szerkesztő programot, természetesen ezt is assemblerben. Nagyon pofásra sikeredett.
Visszagondolva ezekre az időkre, elmondhatom, ekkor voltam a hobbim csúcsán. Készítettem saját tervezésű áramköröket, írtam hozzá vezérlő programokat és mindez hibátlanul működött.
Szép idők voltak és mindezt a TVC-nek köszönhetem.